Gondolhatod, semmi szükségem arra, hogy bizonygassam, milyen vagány vagyok.
Zlatan Ibrahimovic
1981. október 3. -
bosnyák és horvát származású, svéd válogatott labdarúgó
Nem arra neveltek, hogy kérjek bocsánatot: Mennyire sajnálom, hogy így felzaklattad magad! Egy fenét! Én azt tanultam, hogyan kell szükség esetén visszavágni, és hogy nem bízhatok meg senkiben. A családunkban mindenki megkapta a szükséges pofonokat az élettől. Apám nem egyszer figyelmeztetett arra, hogy legyek óvatos az emberekkel.
Egy olyan profi játékos, mint én, olyan, mint egy narancs. A klub kifacsarja az utolsó cseppig, és ha már nem kell, eladja egy másik klubnak.
Guardiola egy beszari alak.
Kiemelheted az embereket a gettóból, ahol fölnőttek, de nem fogják elfelejteni, honnan jöttek.
Apám bosnyák, anyám horvát, az öcsém apja szerb.
Nem akarok király lenni Manchesterben, Isten leszek itt!
Nem kell túlzásba vinni a futást. Ha lehet be kell lőni negyvenről.
A vírus kihívott engem, és én nyertem. De te nem vagy Zlatan, ne hívd ki a vírust. Használd a fejed, tiszteld a szabályokat: tarts távolságot, és mindig viselj maszkot. Győzni fogunk!
Hiányzik az Aranylabda? Nem, az Aranylabdának hiányzom én! A lelkem mélyén azt gondolom, hogy én vagyok a világ legjobbja.
Nagyon szeretem a tűzijátékot, de maximum a kertben, vagy egy kebabárusnál állítanék fel. Sosem gyújtanám fel a saját házam.
A Barcánál a játékosoknak meg volt tiltva, hogy sportkocsival járjanak edzésre. Nevetséges volt. Senkinek semmi köze hozzá, milyen autót vezetek. Aztán áprilisban, az Almería elleni meccs előtt a Ferrari Enzómmal mentem a melóba. Nagy balhé volt.
Gyermekkori álmom volt, hogy a Barcelonában játsszak. A fellegekben jártam, aztán Messi elkezdett nyafogni. Középen akart játszani, nem a szélen, így megváltozott a rendszer, engem meg feláldoztak.
Lionel Messi fantasztikus. Hihetetlen srác, de nem igazán ismerem. Teljesen mások vagyunk. Ő 13 évesen érkezett a Barcába, Abban a kultúrában nőtt fel, neki nincs baja az ottani „iskola” szarsággal. A csapatban csak körülötte forog a játék. Briliáns fickó, de most már itt vagyok, és több gólt fogok rúgni, mint ő.
Egy sérült Zlatan nagyon komoly veszteség minden csapatnak.
Mourinho pont Guardiola ellentéte. Ha José világost csinál a szobában, Guardiola behúzza a függönyöket. Azt hiszem, próbálja összehasonlítani magát vele.
José Mourinho egy nagy sztár. Jó arc. Amikor először találkozott a feleségemmel, odasúgta neki: „Helena! Neked egyetlen dolgod van csak. Etesd Zlatant, hagyd aludni, és tedd boldoggá. Ez a csávó kimondta, amit akar, bírom őt.
Elég szarul éreztem magam, amikor ültem az öltözőben, Guardiola pedig úgy bámult rám, mint egy idegesítő valamire, egy kívülállóra. Kemény dió volt. Olyan volt, mint egy fal, egy kőfal, egyetlen normális életjelet nem kaptam felőle. Minden pillanatban azt kívántam, bárcsak eltűnhetnék onnan.
Soha nem felejtem el a napot, amikor először pályára léptem a Malmö arénájában. Húszezer ember tombolt, soha nem éreztem még ilyet. Egy pillanatra megdermedtem, aztán elkezdtem élvezni. Nem tudtam betelni a hangulattal, magamban csak annyit ordítottam, hangosabban, hangosabban! Tudtam, végre megtaláltam a helyem.
A biciklilopás volt a specialitásom. Egy nap egy igazi csodára leltem, gyorsan ki is nyitottam a lakatot és lecsaptam rá. Három nappal később aztán leültek velem beszélni. Több tökéletes kifogással is készültem, miért nem én voltam, aztán kiderült, a másodedző bicaját nyúltam le…
