Hermann Oberth volt az első olyan személy az életemben, aki amikor az űrhajók, az űrhajózás lehetőségéiről beszélt, kezébe fogott egy logarlécet és matematikailag megalapozott koncepciókat és terveket vázolt fel. Én magam nemcsak vezércsillagomként tekintek rá, hanem első kapcsolatomként a rakétatudományok és űrutazás elméleti és gyakorlati kérdéseire vonatkozóan. Jár neki egy tiszteletbeli hely a műszaki tudományok történetében az áttörést jelentő hozzájárulásáért az űrhajózásban.
A természet nem ismeri a kihalást, mindössze az átalakulást ismeri. Mindenféle tudomány tanít valamire és a későbbiekben is tanítani fog, erősíti a hitünket a halál utáni létezés folytonosságában.
Az ember a legnagyszerűbb komputer, amit egy űrhajóba tehetünk… és az egyedüli, amit szériában gyárthatunk képzetlen munkaerővel.
Csupán egyetlen dolgot ígérhetek önöknek az űrprogram kapcsán: az adódollárjuk egyre messzebb fog repülni.
Országom két világháborút veszített, ezúttal a nyertesek oldalán akarok állni.
A tudomány önmagában nem rendelkezik erkölcsi dimenzióval. Olyan, mint egy kés. Ha sebésznek vagy gyilkosnak adod őket, mindenki a saját módján fogja használni.
A rakéta megszabadítja az embert a láncaitól. A gravitációtól, amely még mindig ehhez a bolyóhoz köti őt. A rakéta megnyitja majd neki a mennyek kapuját.