Szeretek találkozni azokkal az emberekkel, akik eljönnek megnézni egy koncertemet és szeretik a zenémet.
Száz lábnyira állok,
De elesek a közeledben…
Amikor ma éjjel elalszol, ne feledd, hogy egyazon csillagok alatt fekszünk.
Az igazi barátokról sosem feledkezünk meg, szívünkben és lelkünkben élnek. Örökké és mindig táncolnak az emlékezeted színpadán.
Azt gondoltam, hogy már megsérültem ezelőtt,
De senki nem hagyott rajtam ekkora sebet,
A szavaid mélyebben vágtak egy késnél,
Szükségem van valakire, aki életet lehel belém.
Néha úgy érzem, feladnám,
de nem tudom;
ez nincs a véremben.