Nagyon temperamentumos ember vagyok, de ha az ember a Real Madrid vagy a válogatott csapatkapitányi karszalagját viseli, akkor legjobb, ha ennek nem ad teret. Fenn kell tartanod az egység érzését – a jó légkör, ahol mindenki jól érzi magát, a siker egyik kulcsa, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Aki azt mondja, hogy a Real Madridnak vége, az hosszú távon mindig téved.
A labdarúgás mindent megadott nekem, megélhettem a legboldogabb és a legnehezebb pillanatokat, amik mind hozzájárultak a személyiségfejlődésemhez.
A zene nagyon fontos számomra, ez éltet engem. Segít motiválni, megváltoztatja a hangulatomat, és elfeledteti velem a dolgokat, amikor nem játszom.
Nem azért hagytam ki a tizenegyest a Bayern ellen, mert ideges voltam, hanem azért, mert egy kicsit rosszul támasztottam ki, így nem tudtam megfelelően irányítani a labdát. Az egész ügy és a bírálatok igazából az anyukámat viselték meg a legjobban, de megígértem neki, hogy a következőt belövöm, és így is lett.
Velem kapcsolatban az emberek kétféle módon nyilatkoznak meg. Vagy dicsérnek, vagy gyaláznak. Igyekszem mindezt humorosan felfogni. A kritikákat elfogadom. Része mindez a a profi életnek. Aki ezt nem tudja elviselni, az nem tud megmaradni a mai futballközegben.