A labdarúgás mindent megadott nekem, megélhettem a legboldogabb és a legnehezebb pillanatokat, amik mind hozzájárultak a személyiségfejlődésemhez.

A zene nagyon fontos számomra, ez éltet engem. Segít motiválni, megváltoztatja a hangulatomat, és elfeledteti velem a dolgokat, amikor nem játszom.

Nem azért hagytam ki a tizenegyest a Bayern ellen, mert ideges voltam, hanem azért, mert egy kicsit rosszul támasztottam ki, így nem tudtam megfelelően irányítani a labdát. Az egész ügy és a bírálatok igazából az anyukámat viselték meg a legjobban, de megígértem neki, hogy a következőt belövöm, és így is lett.

Velem kapcsolatban az emberek kétféle módon nyilatkoznak meg. Vagy dicsérnek, vagy gyaláznak. Igyekszem mindezt humorosan felfogni. A kritikákat elfogadom. Része mindez a a profi életnek. Aki ezt nem tudja elviselni, az nem tud megmaradni a mai futballközegben.