– Rád őrangyal vigyáz.
– Nem hiszek az angyalokban (…). Abban hiszek, hogy én vagyok a saját szerencsém kovácsa!

Olyan közel jártunk a véghez – és éppen hogy csak sikerült elkerülnünk. Ez is egy olyan pillanat volt, amikor az ember ráébred, milyen értékes az élete, és fordítani akar a dolgokon. Amikor kap egy második esélyt, és megesküszik, hogy ezt nem pazarolja el.

A szerelem nem egy kis etyepetye egy kieső szobában. Hanem olyasmi, amiért az ember él és meghal.