Hiszem, hogy bármit is teszünk az életünk során, akár jót, akár rosszat, azt végül mindig visszakapjuk valahogy. A megátalkodott gonoszságot kamatostul.
Minden évben ugyanazokat a dalokat énekeljük, ugyanazokat az ételeket esszük, követjük a hagyományokat, és megosztjuk egymással azokat a dolgokat, amelyektől úgy érezzük, valahová tartozunk. És végső soron valójában mindannyian csak az otthonunkat keressük.
Talán a sok ünnepi ének, vers és mese után a karácsony valójában nem is több ennél – csak az emberiség kutat valami ismerős után.
Azt a napot ünnepeljük, amikor életünk részévé vált. Végül mi másról szólhatna egy születésnapi ünnepség?