Szerintem a boldog élet titka a szelektív memória. Azokra a dolgokra kell emlékeznünk, amelyekért a leghálásabbak vagyunk, és gyorsan el kell felednünk mindazt, amiért nem vagyunk azok.
Richard Paul Evans
1962. okt. 11. -
amerikai író
Hiszem, hogy bármit is teszünk az életünk során, akár jót, akár rosszat, azt végül mindig visszakapjuk valahogy. A megátalkodott gonoszságot kamatostul.
Karácsony van. Karácsonyi muzsika szól a rádióból a másik szobában. Mitch Miller „Santa Claus is Coming to Town” című dala. Azt hiszem, kissé elkéstek vele; a Mikulás jött és elment, s vele együtt gyermekeink és unokáink is. Tekintélyes felfordulást hagytak maguk után, de nem érdekel. Ahogy öregszem, a család jelenlétének minden bizonyítékát kincsként értékelem. Odakinn havazik, minden békés és nyugodt. Ilyen pillanatokban hiheti azt az ember, hogy a világ akár még jó is lehet.
Minden évben ugyanazokat a dalokat énekeljük, ugyanazokat az ételeket esszük, követjük a hagyományokat, és megosztjuk egymással azokat a dolgokat, amelyektől úgy érezzük, valahová tartozunk. És végső soron valójában mindannyian csak az otthonunkat keressük.
Talán a sok ünnepi ének, vers és mese után a karácsony valójában nem is több ennél – csak az emberiség kutat valami ismerős után.
Azt a napot ünnepeljük, amikor életünk részévé vált. Végül mi másról szólhatna egy születésnapi ünnepség?