Figyelem, hogy mit csinálnak a nyugati zenekarok. Állandóan „save the world” megy, miközben éppen a világ szétverése folyik, mindenki meg akarja menteni a világot. Hát én legalább nem.
Ha ezt a pályát választod, nem az számít, hogy te énekelsz-e a legjobban! Hanem van-e benned információ. Van-e benned valami olyan, amiért az emberek odanéznek! Hogy de érdekes ez az ember! Ez olyan szerethető! Közben lehet, hogy nem is énekel jól.
Elkerülhetetlen, hogy egy picit – azt szoktam mondani cinikusan –, egy kicsit dörzsölődj, mert akkor fényesedsz. És hova kell dörzsölődni? A politikához, mert pénz az csak ott van.
Én általában naiv vagyok. Nincs prekoncepcióm, nem tudok úgy élni, hogy odamegyek valakihez, ránézek, és azt mondom, hogy most ez akkor ilyen ember.
Jó zenéket kell csinálni, nem pedig azon gondolkodni, hogy most én milyen stílusú vagyok. Eleve nem szeretem, hogyha nekem van egy stílusom.
Azt szoktam mondani, hogy kényszerhelyzetek halmaza az élet, legalábbis nekem biztosan az volt.