Az emberek a végtelent általában csak meghatározatlanságként fogják fel, és ebben az értelemben mondják azt, hogy minden végtelen egyenlő; noha helyesebben tennék, ha azt mondanák, sem egyenlők, sem nem egyenlők, sem különbségük, sem pedig arányuk nem meghatározott. Ebben az értelemben tehát a végtelen dolgok egyenlőségére, különbségére és arányaira nézve semmiféle konklúzió nem vonható le, s aki mégis megkísérli, paralogizmusba esik.
Ha két golyót egymástól meghatározott távolságban fonallal kötünk össze és közös súlypontjuk körül forgásba hozunk, akkor a fonal feszültségéből meghatározhatjuk azt a törekvést, amellyel a golyók el akarnak távolodni a forgástengelytől, és ebből kiszámítható a körmozgás nagysága.
Kiderülhet, hogy a valóságban nincsen nyugalmi helyzetben levő test, amelyhez a többi helyét és mozgását viszonyítani lehetne.
A gravitáció magyarázatot ad a bolygók mozgására, de nem válaszol arra a kérdésre, hogy ki hozta mozgásba azokat. Isten az, aki mindent irányít, és mindent tud, ami van vagy megtehető a világon.
Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam.
Ne tételezzünk fel több okot a természeti dolgokban, mint amennyi igaz és elégséges a jelenségek megmagyarázására.
Ki tudom számítani a mennyei testek mozgását, de képtelen vagyok kiszámítani az emberi őrültséget.
Tudásunk egy csepp. Amit nem tudunk, az egy egész óceán.
Olyan vagyok, mint a tengerparton játszó gyermek, aki játék közben imitt-amott egy, a szokottnál laposabb kavicsot vagy szebb kagylót talál, míg az igazság nagy óceánja egészében felfedezetlenül terül el tekintetem előtt.
Plátón a barátom, Arisztotelész a barátom, de a legnagyobb barátom az igazság.