…ott ültek velem szemben Cenzék… Cenzné, meg az ura… Az, a Cenzúra, hát Te! Dicsértek, hogy: Géza, remek! És milyen közéleti, meg kitűnő, meg politikus, hát amit tegnap is mondtál, azt többet ne mondd!
Hofi Géza
61 idézet
1936. július 2. - 2002. április 10.
Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész
A legjobb Hofi Géza idézetek
– Hát veled mi van, hogy vagy?
– Miniszter lettem.
– Miniszter?
– Igen! Tengerészeti miniszter!
– Tengerészeti? Hát te hülye vagy, nincs is tengerünk!
– Géza, te vagy a hülye! Hát van népjóléti miniszter is!
Ez egy zárt osztály. Itt lakom bent. Én zártam be, hogy kintről az a sok hülye nehogy bejöjjön.
Anyósom fekszik az ágyon:
– Jaaaaj. Meghalok… Egy pók mászik a plafonon…
– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!
A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott.
A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad.
Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen… meg beteg.
Politikusok csak a létminimummal foglalkoznak. Minimum a lét elviszi mindegyik, és kész!
A mocskos szemét bolsevik rendszerben ugye mindenki elvtárs volt… hát vagy az volt, vagy nem, de kívülről nem látszott. Most meg orrba-szájba mindenki úr. Amíg meg nem szólal.
Én csak ezt nem értem, hogy azért, mert fönt komolyan dolgoznak, miért mindig lent kell vigyázni?
Szendrő Józsi bácsi beült egyszer egy prömierre a színháznál, és utána megkérdezték, hogy: – Direktor úr, hát milyen volt?
– Fos.
Azt mondja a rendező: – Igen… és hogy ha összeáll?
– Akkor még lehet szar…
Aztán most, ugye hát, elértük, a szocializmus vívmányaként elértük a teljes foglalkoztatottságot. Mindenki azzal foglalkozik, hogy miből fog megélni.
Oroszok végre elmentek, erre most, na, jól van, itt az új segg. Super, wow! A magyar ember ilyen. Nem találja a helyét, ha nem szaros a szája.
Jól hallotta, bunkót mondtam. Ez egy szép nagy magyar réteg. A franc egye meg őket, annyian vannak már, mint a nyű. És egyszerűen a bunkóknál miért nincs létszámstop? Hát nem? Még mennyi kell belőlük? Én a bunkókat fel tudnám használni. Gondolják el, kivinni őket az árvízvédelemhez… nem lapátolni, ne vicceljen már… bunkót kivinni a gátra, beleverni, anyádat, így egymás mellett állnának, szépen. Ez lenne a nagy magyar fal. A Földet legalább négyszer körülérné, amennyi alapanyag van hozzá. Kínai fal… haggyad má’… ehhez képest rossz vicc. De nem lehet beleverni, mert – franc aki megeszi – egynek sincs feje.
Anyósomnak mondtam, hogy mama, ne csinálja már, hát jogállamban fogunk élni. „Már megint költözünk?”
Hofi Géza idézetek – humor, igazság és örök érvényű bölcsesség
Hofi Géza a magyar humor és kabaré felejthetetlen alakja, aki több évtizeden át nevettette meg a közönséget, miközben szókimondó stílusával a társadalmi és politikai valóság legmélyebb rétegeit is megmutatta.
Előadásai és poénjai nem csupán szórakoztattak, hanem gondolkodásra is késztettek: a humor eszközével mondott ki olyan igazságokat, amelyeket sokan másképp nem mertek volna.
A Hofi Géza idézetek varázsa, hogy egyszerre szórakoztatóak és tanulságosak. A politikai szatíra, a hétköznapi élet fonákságai és az emberi gyarlóság mind visszaköszönnek szavaiban.
Humorát átszövi a józan paraszti ész és az a fajta bölcsesség, amely generációkon keresztül érthető és érvényes marad.
Hofi különleges képessége volt, hogy a közönség nyelvén, közvetlenül szólt az emberekhez. Idézetei ma is aktuálisak, hiszen ugyanazokkal a társadalmi problémákkal szembesítnek bennünket, amelyeket ő is kíméletlen pontossággal, de tréfásan megfogalmazott.
Az itt összegyűjtött Hofi Géza idézetek nem csupán mosolyt csalnak az arcodra, hanem segítenek új szemszögből látni a világot – humorral, iróniával és bölcsességgel.