Van valami különleges azokban a helyekben, ahol olyasvalakivel töltöttünk el időt, akit szeretünk. Egészen máshogy gondolunk rájuk, nem csak hétköznapi helyekként. Belesűrítjük az érzelmeink esszenciáját is. Az idő, amit valakivel együtt töltöttünk valahol… beleivódik a téglába meg a malterba. Az épület lelkének része lesz.
Cassandra Clare
1973. júl. 27. -
amerikai írónő
Aki azt mondja, hogy a nők gyengék, az attól fél, hogy túl erősek.
A család nem ott van, ahová a vér köt, hanem ott, ahol szeretnek. Ott, ahol melletted állnak.
Az ember bármit mondhat annak, akivel soha többé nem találkozik már az életben.
A nagy politikusok meséket szőnek, hogy inspirálják az embereket.
Amíg létezik a világon kávé, semmi sem lehet annyira szörnyű.
A világ nem különleges és hétköznapi emberekre oszlik meg. Mindenkiben ott rejlik a lehetőség, hogy különleges legyen. Amíg valakinek van lelke és szabad akarata, bármi lehet belőle, bármit tehet, bármit választhat magának.
Miért beszélek neked az érzéseimről, amikor te sosem mondasz nekem semmit? Olyan, mintha a falba verném a fejem, kivéve, hogy ha a falba verném a fejem, azt legalább abba tudnám hagyni.
Tudod, mi a legkellemetlenebb érzés, amit el bírok képzelni? Ha képtelen vagy megbízni abban az emberben, akit a világon mindennél jobban szeretsz.
A bosszú nem helyettesítheti a családodat (…). Nem jó barát, és nagyon rideg társ.