A fajunk tökéletlen. A testünk borzasztóan törékeny. Önpusztítók vagyunk. Babonásak. Félelemből cselekszünk, szeretetből. Ezen az apró, kék sziklán is alg bírunk megélni, nemhogy a világegyetem mérhetetlen sötétjében.
-Annika Kask
amerikai–kanadai sci-fi (2026)
főszereplők: Isabelle Fuhrman, Josh Hutcherson, Dennis Quaid, David Thewlis
Az első jel (Signal One) című 2026-os sci-fi film a földönkívüli élet, és az emberiség jövőjének kérdéseit állítja a történet középpontjába. A film idézetei a rejtély, a felfedezés, a tudomány és az ismeretlennel való találkozás izgalmas világába engednek betekintést.
A fajunk tökéletlen. A testünk borzasztóan törékeny. Önpusztítók vagyunk. Babonásak. Félelemből cselekszünk, szeretetből. Ezen az apró, kék sziklán is alg bírunk megélni, nemhogy a világegyetem mérhetetlen sötétjében.
-Annika Kask
Egy nap, mind meghalunk. Porrá leszünk. Eggyé válunk a világűrben lebegő kozmikus porral. Minden, amit csak szeretünk, semmivé lesz.
-Annika Kask
Sok titok van fent, de itt lent is. Mindenütt vannak.
-Sam Houston
Nem kell kicsi, zöld emberkéket hajkurásznia, rádiójeleket vizsgálnia, meg tűt keresnie a szénakazalban. Mert már most mondom, hogy ez a kazal csordultig van tűvel. Nem vagyunk egyedül a sötétben, tévedés. A sötétségben rejtőzködnek a barátaink. Derítsünk rájuk fényt!
-Sam Houston
A törött csont begyógyulhat, a széttöredezett bizalom viszont nem.
-Perry Glassner
Kezdetben volt ugyebár a sötétség, utána lőn a világosság, hőség, baktériumok, egysejtű élőlények. Eltelt pár milliárd év, hüllők, majmok, majd mi, a csúcsragadozók. Kicsinyes, gonoszak, önpusztításra hajlamosak. Puszta dacból gyújtjuk magunkra a bolygót, és mivel a Földnek már lőttek, most keresünk egy másik világot, hogy azt is szétbasszuk.
-Perry Glassner
Ott a SETI, a földön kívüli életet kereső program. Mit szokott figyelni? Naaa, na mit? Ja, rádióhullámokat, ami az űr egy milliomod részét fedi le, és arra is elmaradott készülékeket használnak. Mintha kimernénk egy pohár vizet az óceánból, és azt mondanánk, hogy nem léteznek bálnák. Na neee! Ha egy faj képes bolygóközi utazásra, akkor nem rádióhullámokkal kommunikálna, azonnal beszélni akarnak egymással, bárhol is vannak. Úgyhogy veszünk két fotont, párosítjuk őket, az egyik itt marad, a másikat fényévekre küldjük. Gerjesztett állapotba hozzuk az egyik fotont és a másik azon nyomban válaszolni fog a tér-időn keresztül. Néhány milliárd párosítás, és a fénynél gyorsabban kommunikálhatunk.
-Perry Glassner
Vagy semmit nem tudnak rólunk, vagy szarnak a fejünkre.
-Perry Glassner a földönkívüliekről.
A fájdalmak jobban befolyásolják a gondolkodásunkat, mint az örömök. Példának okáért a jellememet, meg a világnézetemet fájdalmas emlékek alakították. Segítettek felnőni, tanulni, megváltozni.
-Annika Kask
Annika Kask: Habár a bionikus szem klassz dolognak hangzik, páran úgy döntöttek, hogy kivetetik inkább.
Charlie Kaminsky: Páran. Dilinyósból mindig van pár.
Annika Kask: Mert páran úgy vélik, hogy nem a tudományos tökéletességre kell törekednünk. Egyesek megbékélnek azzal, hogy az ember tökéletlen.
Charlie Kaminsky: Hmm, szóval a hiba teszi az embert?
Annika Kask: Meg a gyarlóság.
Annika Kask: Csak annyit tehetünk a géppel, hogy bekapcsoljuk, és üzenünk a másik félnek, hátha jót akarnak. De ez akkor is rendkívül veszélyes.
Charlie Kaminsky: Hmm, lehet. De mi kellhet nekik tőlünk?
Annika Kask: Nyersanyag.
Charlie Kaminsky: Nem. A világegyetem tele van nyersanyagban bővelkedő bolygóval, és ez az apró kőszikla a tejútrendszerben lassan kezd kiapadni. Egyéb ötlet?
Annika Kask: Veszélyesnek tarthatnak.
Charlie Kaminsky: Nem. Tudjuk, hogy mennyivel fejlettebbek. Azt hiszed, hogy be fognak szarni az iphonejainktól meg a hülye drónjainktól? Lóf@szt!
Annika Kask: Étel.
Charlie Kaminsky: Felfalnak? Hát, én egy falatot sem ennék magamból. És akármennyire is járatom az agyamat, nem látok okot a félelemre.
Annika Kask: Pedig rengeteg van. Az élet törékeny, a félelem megvéd.
Charlie Kaminsky: Az a dolgunk, hogy felfedezzük az ismeretlent, te meg óvakodni akarsz tőle? A kettő nem megy egyszerre.
Mit akarhatnak? Vajon mi, mit akarnánk egy hangyabolytól a világ másik felén?
-Annika Kask
Charlie Kaminsky: Mitől jobb a félelem a reménynél?
Annika Kask: Biztonságosabb.
Nem azért lettél tudós, hogy rettegni kezdj az ismeretlentől, hanem hogy tanulj, hogy segíthess. Egy embert is jó megmenteni, te pedig az egész fajt megmentheted.
-Charlie Kaminsky
Annika Kask: Hol vagyok? A fejemben vagytok?
Idegen: A benned lévő levegőben.
Annika Kask: Klara?
Idegen: Nem.
Annika Kask: Hogy beszélsz most hozzám?
Idegen: Emlékeket használok. Gondolatokat. Fényt. Beszédet. Molekuláris társalgást. Amelyik neked jobb. Abbahagyjuk?
Annika Kask: Ne! Kik vagytok?
Idegen: Már nem vagyunk szerves lények, már nem vagyunk gépek.
Annika Kask: Anyaggá váltatok.
Idegen: Nem teremtünk, nem pusztítunk. Tanulunk.
Annika Kask: Átlényegültök.
Idegen: A változás folyamatos.
Annika Kask: Miért jöttetek ide?
Idegen: Megkerestetek. Segítséget kértetek.
Annika Kask: Igaza volt Charlie-nak. El akartok bújtatni minket. Mitől?
Idegen: Az univerzumtól. Nem vagytok egyedül.
Annika Kask: Veszélyben vagyunk?
Idegen: Igen. Felfedtétek magatokat. Akik felfedik magukat, megszűnnek létezni. Mások is jönnek, sokan figyelnek. Titokban, csendben…most még. Egyes civilizációk elrejtőznek, ha félnek, mások vadásznak, ha félnek.
Annika Kask: Ti, kik vagytok? Ragadozók? Prédák?
Idegen: Mi nem rejtőzködünk, nem vadászunk. Többé már nem. Csak védünk. Tanulunk. Tovább fejlődünk.
Annika Kask: Vagyis eggyé váltatok az univerzummal.
Idegen: Egy nap, ti is megtehetitek. De csak akkor, ha úgy döntötök. Elrejtőzhettek.
Annika Kask: Nem tudom, hogy menni fog-e nekünk. Hogy nekem menni fog-e? Már nem leszünk azok, akik voltunk.
Idegen: Engedjétek el a múltat. Készüljetek fel arra, ami történni fog.
Nincs szemük, amibe belenézhetünk. Nincs világuk, melyet elpusztíthatnánk. Gyarapítják a tudásukat, mi viszont nem. Az ember tökéletlen. Babonás. Önpusztító. Védve van az univerzumtól, de önmagától nincs.
-Annika Kask
-Doktornő, visszajönnek még?
-Honnan veszi, hogy elmentek?