Az ügyünket vezérlő központi erő a Kínai Kommunista Párt. A gondolkodásunkat irányító elméleti alap a marxizmus-leninizmus.
Politika idézetek
Politikailag nem vagyok tényező, mint ahogy műsorvezetőként sem voltam tényező korábban, mégis a legjobb műsorvezetővé váltam. Nagyon jó vezetői vénám van, és ennek az országnak nem pártokra, miniszterekre és miniszterelnökre, hanem egy vezetőre van szüksége, aki egyenértékű a néppel, egy meghosszabbított kéz.
A globalizmusról tudni kell, hogy a globalizmus nem egy történelmi fejlődés eredménye, hanem egy politikai elhatározás, egy politikai terv szüleménye. A globalizmus támogatói a Világbank, az IMF, az OECD és egy csomó, de nem nagyon sok tőkespekuláns, akik ebből az egészből igen nagy hasznot húznak. Az ellenfelei nincsenek annyian, mint amennyien lehetnének, mert a globalizmus a szolgálatába állította a telekommunikációt, és az emberiség nagyon nagy része, túlnyomó része egyáltalán nem is tudja, miről van szó.
Beszéltünk az oroszok szerepéről. Orbán elmondta, hogy az oroszokról szó se lehet, ruszkik haza, velük aztán semmit. Horn Gyula erre azt válaszolta, hogy de a gázt meg az olajat sajnos továbbra is tőlük fogjuk hozni. Mire én: rendben van, Gyula, de beszéld meg velük, hogy jó lesz vezetéken is, nehogy személyesen hozzák ide!
A politikát és mindennemű ideológiai elvárásokat a lehető legmesszebb kell tartani az oktatástól.
Az SZDSZ az 1994-es koalícióval elveszítette a politikai szüzességét. Noha mindenki azt várta az SZDSZ-től, hogy lépjen be és tartsa féken a szocialistákat. Utána azonban ez a szüzességelvesztési kommunikáció nyert, nem az, hogy az SZDSZ felelősséget vállalt egy olyan partner oldalán, akihez egyáltalán nem fűlött a foga.
Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mert én lettem voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani. (Nagy Imre újratemetésén mondott beszédéről.)
A legelső emlékem az ellenzékről Orbán Viktor volt. Amikor (az ellenzéki kerekasztalt előkészítő) megbeszéléseken találkoztam vele, mivel néha önként vállalkoztam, hogy ilyeneket hozzak össze, emlékszem, Viktor mindig azt mondta, soha nem ülne le velünk. Azt mondtam neki, ugyan már, Viktor, az Isten szerelmére, ülj végre le velünk! De ő mindig azt mondta, nem teszi.










