Az ászana nem gépies felvétele egy testtartásnak. Gondolattal telített, amelynek a végén, az elmozdulás és a mozdulatlanság között elérjük az egyensúly állapotát.
A jóga arról szól, hogy bármi van körülötted, te magadra figyelsz, és nem érdekel az, hogy valaki esetleg bámul, vagy rajtad nevet. Te csak magadra koncentrálsz, arra, hogy mennyire tudod a testedet rábírni arra, hogy megoldja a feladatot. Uralkodnod kell a testeden és magadon – és nem a kifogásokat keresni.
Ha a jóga gyakorlása csupán jótékony fizikai hatásokat biztosítana, már akkor is teljes joggal kaphatna helyet életünkben. Végső lényegét tekintve azonban a jóga sokkal több, mint fizikai kondíciójavító módszer. Ez a kiegyensúlyozott élet tudománya, út a teljes emberi potenciál felismeréséhez.
A jóga nem versenysport, erővel és erőfeszítéssel nem fogod elérni a test, az elme és a szellem egységesülését. A jóga a tudatos elengedés rendszere.
Az ember nem azért él, hogy jógázzék, hanem azért jógázik, hogy teljesebb életet élhessen.
Többet is adott a jóga. Egyfajta meghatározhatatlan kegyelmi állapotot, amit egyesek talán születésüktől fogva ösztönösen birtokolnak. Mások életük útján találkozhatnak vele valamikor, sosem lehet tudni, de ennek nincs is jelentősége. Az a lényeg, hogy létezik, s általa a dolgok visszakapják természetes helyüket, egyensúlyukat a belső világban.
A jóga olyan fény, amely ha egyszer kigyúl, sosem halványul el. Minél többet gyakoroljuk annál ragyogóbb lesz.
A jóga mindannyiunké. A jóga nemzeti vagy kulturális határok közé szorítása az univerzális tudatosság megtagadása.
Ha kitartóan jógázunk minden nap, kiegyensúlyozottan és éretten tudunk szembenézni az élet zűrzavaraival.