Az ember sok mindent kibír az életben, ha van egy legjobb barátja. És még annál is többet, ha valaki legjobb barátja lehet.
Új szenvedélyek, új gondolatok, új eszmék. Más lettem, de attól még nem szabad kevésbé szeretned. Megváltoztam, de neked örökre a barátomnak kell lenned.
A barátság legszebb aktusa az, midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük.
Az igazi barátságok soha nem romlanak meg. Csak néha leegyszerűsödnek, máskor viszont bonyolulttá válnak.
A jó barátokra nem akkor van szükség, amikor mulatni kell… hanem amikor bajban van az ember.
Gyönyörűen mondta valaki, hogy barátja az ő „lelke fele”. Én is úgy éreztem; lelkem az övével egybeforrva egy lélek volt két testben. S talán azért irtóztam tovább élni, mert nem akartam fél-életet; s azért féltem meghalni, nehogy, akit annyira szerettem, velem és bennem egészen meghaljon.
Ez az, amit az ember a jó barátban annyira szeret, hogy lelkifurdalást érez, ha nem ad vonzalomért vonzalmat, szeretetért szeretetet, jóllehet érzékei számára nem vár egyebet, mint a baráti jóakarat jeleit.
A legjobb barátnő feladata egyértelműen az, hogy velünk utáljon vadidegen lányokat, akik a boldogságunk útjába állhatnak.
A barátság nem csak abból áll, hogy vihogunk és jókat dumálunk a menő fiúkról és zenészekről. A barátság arról is szól, hogy ha ő zokogva vár a szobájában, és alig tudja elmondani, hogy mi történt, ott legyek vele. Hogy megvigasztaljam, tartsam benne a lelket, és tudja, nincs egyedül.
Igazság szerint nincs sok barátom – sem a futballpályán, sem azon kívül. Csak nagyon hosszú idő után tudok megnyílni az embereknek.
Ha megszelídítesz, az bearanyozza az életemet. Felismerem majd a lépteid dobbanását, különbözni fog mindenki másétól.
Egyetlen nap alatt több barátot szerezhetsz azáltal, hogy érdeklődsz az emberek iránt, mint akár egy egész év alatt, ha te próbálod felkelteni az ő érdeklődésüket.
Ahhoz képest, hogy elég sok rejtélyben volt már részem, van egy, amit még mindig nem értek: hogy miért bukkannak fel bizonyos emberek az életünkben? Miért mennek el mások? És megint mások miért válnak a részeddé? Némely barátságról úgy érzed, örökké fog tartani, más barátságok pedig túl hamar érnek véget. (…) Nem minden barátság sorsa, hogy egy életre szóljon; ami tényleg örökké tart, az a fájdalom, amikor elveszítünk valakit.
Nekem nincsenek barátaim, akiket megajándékozhatnék. Vannak haverok, akiket más az én helyemben talán barátnak nevezne, de ezek nem lehetnek a barátaim, mert én se vagyok az ő barátnőjük. Azért nem, mert rám nem lehet számítani.
Mindazon javak közül, melyeket a bölcsesség szerez a teljes élet boldogsága számára, a legeslegnagyobb a barátság birtoklása.
Többet ér elpusztulni a baráttal, mint az ellenséggel együtt élni.
