F1-es versenyzőnek lenni nemcsak abból áll, hogy vezet az ember, nemcsak gyorsnak kell lenned. Vezetned kell a csapatot, irányítani az embereket. A csapat minden egyes tagjából meg kell próbálnod kihozni a legjobbat. Ehhez pedig megfelelő mentalitásra van szükség, megfelelő hozzáállásra a munkában azon emberekkel, akikkel együtt kell dolgoznod. Értened kell az embereket.
Még mindig azt érzem, hogy meglehetősen új vagyok ebben a világban, és évről évre fejlődök. Egy éve még nem számítottam erre a győzelemre, amikor visszatértem a Toro Rossóhoz.
Sok-sok erős versenyző volt már a Toro Rossónál. Örülök, hogy egyike vagyok annak a kettőnek, akiknek sikerült versenyt nyerniük ezzel a csapattal.
Ahelyett, hogy túl sokat beszélek, különösen a médiának, inkább azt mondtam, hogy a pályán fogom megadni a válaszokat. Az eredményeimmel akartam bizonyítani, hogy még mindig elég gyors vagyok.
Nagyon sokat dolgoztam ezért, sok különféle bajnokságban versenyeztem. Sok különféle autót megismertem, mire bekerültem a Forma-1-be. Csodálatos volt, hogy Malajziában végül debütálhattam. Ez fantasztikus.
Az egyik kedvenc pályám a Hungaroring, mert nagyon technikás. Én nem vagyok oda a hosszú egyenesekért, inkább a kanyarokat szeretem!
Ha az ember egy új csapathoz csatlakozik, mindig időbe telik, mire ki tudja hozni a maximumot magából, és hozzászokik a környezethez. Egy kicsit tovább tart összerakni a dolgokat, ráadásul ez a motorsportok csúcsosztálya, ha tehát valami nem tökéletes, annak hatása van. Minden a fejlődésről szól, ki kell hoznom magamból a legtöbbet, amit eddig nemigen sikerült, de szerintem lassacskán összeállnak a dolgok.
Szeretem megérteni a dolgokat – számomra fontos, hogy értsem, mi történik az autóval, mit csinálunk éppen. Egyszerűen nem szeretem, ha kérdőjelek vannak bennem a dolgokkal kapcsolatban. Nyilván nem vagyok mérnök – nem is akarok az lenni –, de igyekszem belefolyni a technikai dolgokba.
Nagyon korán megfogalmazódott bennem, hogy Forma-1-es versenyző szeretnék lenni. Amikor születtem, a testvéreim már gokartoztak, szóval kétéves koromban anyukám már babakocsival tologatott a pályákon, és néztük a testvéreimet. Úgyhogy már nagyon korán, kétéves koromban imádtam a gumi, a kipufogó, az üzemanyag illatát, háromévesen pedig már a bátyámnak segítettem gokartot szerelni. Aztán néztem, ahogy Schumacher versenyzett a Forma-1-ben… Az első emlékeim közé tartozik, amikor elkezdett nyerni a Ferrarival. Ötéves lehettem. Én is olyan akartam lenni, mint ő, a dobogó tetején akartam állni, győzni akartam minden hétvégén. 6 éves koromban aztán először teszteltem gokarttal, és teljesen beleszerettem. Versenyezni akartam, Forma-1-es pilóta akartam lenni.
