Üres a szó, mondhat bármit,
A szemedbe néz, s a lelked is fázik.
Ossian
1986-ban alakult magyar zenekar
Áldj most meg, erőt adj, hogy holnap itt legyek
Fáj a szó, máshol, nélküled.
Kinek semmije nincs, mindent megtenne már,
nincs zár és nincs határ.
Túl a sok-sok álmon,
Lázadó, könyörtelen harcon,
Sorsom tisztán látom:
Amíg létezem, a magam útját járom.
A világot megváltani nem tudom,
De nem hagyom, hogy a világ változtasson rajtam.
Még egy újabb gyertya, néhány jó barát,
az Isten óvjon téged még sok-sok éven át.
Néhány könnyű óra, egy nehéz év után
legyen most szép az Ünnep, egy jobb év jön talán.
Túl gyorsan és túl korán talált rá az élet,
Adott, amit adhatott, kevés jót és szépet.
Szürke volt a hétköznap, szürke volt az ünnep,
Hosszú évek múltak így, gyakran rá se néztek.
Mondd el, a hűséged mennyit ér!
Életet adnál az életért,
Mindenért vagy a semmiért,
Szavak nélküli esküért?
Mennyit adsz a szerelemért,
A becsületért, a hűségért,
Lelkedből fakadó forrásért?