Testépítés idézetek

Emlékszem egy beszélgetésre, ami köztem és Mike Mentzer között zajlott le évekkel ezelőtt. Elárulta nekem, ha lenne két dolog, amit máshogy csinált volna a karrierje során, az a guggolás és a felhúzás. Azt mondta, 20 perc volt, mire kikászálódott az ágyból minden reggel, folyton fájt mindene, a nagy súlyos guggolás és felhúzás miatt. Én mindig csináltam felhúzásokat, de nem extra nagy súllyal. A hátedzés végére tettem a gyakorlatot, és sosem engedtem le a súlyt a térdem vonala alá, a hátam nem volt vízszintes, nagyjából 40-45 fokban volt. Ugyan a vállaim eléggé szétmentek, de inkább legyenek tropák a vállaim, mint a hátam, mert ez utóbbi minden mozgásformában, így az életben is nagyon be tud korlátozni.

Hallottam, hogy szétment Ronnie háta. Nagyon sajnálom őt, de úgy gondolom, hogy elég nagy hibákat követett el, és ezek miatt tart most itt. Én is csináltam szabad súlyos guggolást a karrierem első három évében, de aztán megsérült a csípőm jobb oldala, ami miatt nem tudtam guggolni, így hát találnom kellett valami helyettesítő gyakorlatot. Guggoltam Smith-gépen, Hack-gépen, csináltam lábtolást, lábfesztést… Találjátok ki, mi történt. Sokkal jobbak lettek a lábaim. És azóta szerencsére nincsenek problémáim a gerincemmel és a hátammal. Ha folytattam volna a nehéz súlyos guggolásokat szabad súllyal, akkor most biztosan lennének ilyen gondjaim nekem is. Szóval jó döntés volt, hogy elhagytam a gyakorlatot. Mindenki azt mondta nekem, szabad súlyos guggolás nélkül nem létezik lábedzés. Guggoltam én, csak nem szabad súllyal, hanem gépeken. Így több terhelést kapott a négyfejű combizom, és kevesebbet az alsó hát, a farizom, stb.

Mindig is az volt a filozófiám, hogy a súlyokat eszközként kell használni arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben munkára bírjuk az adott célizmot. Nem csak A-ból a B-be kell mozgatni a súlyt az edzésen, azt a sportot erőemelésnek hívják.