A gyógyulás annak az esszenciális egésznek az erőteljes megnyilvánulása, ami már most is bennünk rejlik. Semmi pluszt nem kell hozzáadnunk magunkhoz, inkább arról van szó, hogy elengedjük azt, ami elfedi a gyógyulást. Ami ilyenkor történik, olyan érzés, mintha hazaérkeznénk. Hazatérsz ahhoz az esszenciális egészhez, amiben azelőtt volt részed, hogy elmédet megzavarta volna a félelem és az aggódás. A gyógyulás az egész megnyilvánulása.
Spirituális nézőpontból azt látom, hogy sokan úgy érkeztek erre a világra, hogy tudták, meg kell majd küzdeniük valamivel. Azért jöttek ide, hogy segítsenek másoknak a tudatosabbá válásban és lelkük fejlődésében, mind egyéni, mind pedig kollektív szinten.
A teremtés folyamatos. Minden egyes alkalommal, amikor valaki hosszasan vagy tartósan gondol valamire, egyben teremt is. Egészen bizonyos, hogy gondolatai nyomán előbb-utóbb megvalósul valami.
Érző univerzumban élünk. Éppen ezért, ha csak intellektusunkkal hiszünk vágyaink megvalósulásában, de nincs meg bennünk a megfelelő érzelmi háttér, nem érhetjük el azokat. Éreznünk is kell őket.
Uralkodó gondolataidat saját magad vonzod be – akár tudatosan, akár tudattalanul. És épp itt van a bökkenő!
Most, ebben a pillanatban is elkezdheted egészségesnek és gazdagnak érezni magad. Érezheted a téged körülvevő szeretetet, még ha közvetlen környezetedben épp nem is találod. Az univerzum válaszolni fog a belőled áradó dallamra, rá fog hangolódni legbensőbb érzéseidre, és azoknak megfelelő dolgokat küld vissza hozzád.