A legtöbb ember könnyen megbántódik. Hogyha valami nem tetszik, de nem nagy horderejű dolog, akkor nem kell egyből a másik arcába mondani, se a barátoknak, se a gyerekeimnek, senkinek, mert abból mindig csak sértődés lesz.
Budapest nem a „nagyemberek”, hanem a „kisemberek” városa, ahol valóban a városlakók teremtenek igazi életet, nem pedig felülről vezérelt urbanisztikai rendszerek.
Jó érzés, ha valamit eldöntesz, és meg tudod valósítani. Van ennek egy öröme, rejlik ebben valami erő. Döntesz, belekerülsz egy spirálba, és az már húz magával.
Budapest nem igazi világváros, csak amolyan „majdnem világváros”, ami minden korszakában maximum utánozza az aktuális nemzetközi urbanisztikai és építészeti trendeket, de semmi esetre sem diktálja azokat.