John (Lennon) mindig ki akart szakadni a társadalomból, mindig arra törekedett, hogy szabad legyen.
Paul McCartney
1942. június 18. -
angol zenész, zeneszerző és producer, a Beatles egykori tagja
Gyerekkoromban úgy fedeztem fel a várost, hogy felszálltam egy buszra, mentem 3-4 megállót, aztán körülnéztem a környéken. Emlékszem, hogy évekkel később George Harrison megkérdezte, hogy még mindig szoktam-e buszozni és azt feleltem, hogy igen, mert egyszerűen élvezem. Félreértés ne essék, szeretem a szép kocsikat és szívesen is vezetek, de a buszozásnak megvan az a varázsa, hogy átlagosnak érezhetem magam. Persze sokszor előfordul, hogy felismernek, de mindig nagyon kedvesek. Az egyik New York-i buszon történt, hogy egy fekete hölgy odakiabált a busz hátuljából, hogy én vagyok-e Paul McCartney. Azt feleltem, hogy igen, de felesleges kiabálni, nyugodtan üljön mellém. Ezen mindenki jót mosolygott, a hölgy pedig tényleg odaült, kellemesen elbeszélgettünk, és kiderült, hogy a nővéréhez megy. Szeretem az ilyen normális beszélgetéseket. Nyilván megtehetném, hogy felszállok a buszra és felkiáltok, hogy én vagyok Paul McCartney, mondják csak meg, hogy mit gondolnak rólam, de nem vagyok híve az ilyesminek.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Nem én kezdeményeztem a szétválást. Ez a mi Johnny-nk volt. Egy nap besétált a szobába, és azt mondta, itt hagyom a Beatlest. Ez a szétválás kezdeményezése, nem?
A kutyám az egyetlen a családból, aki hazaértemkor úgy ünnepel engem, mintha még mindig a Beatles tagja lennék.
Amikor bacont látok, akkor egy malacot, egy barátot látok. Ezért nem tudom megenni.
Én hiszek a békés tiltakozásban és állatokat nem enni egy ilyen erőszakmentes ellenállás.
Ha a vágóhidaknak üveg faluk lenne, mindenki vegetáriánus lenne.