Igazán nagy szerencsém volt, hogy az apám informatika-professzor volt, ez az én időmben még nem volt megszokott. Volt olyan szerencsénk, hogy az első személyi számítógépünk már 1978-ban megvolt. Hatalmas darab volt, rengeteg pénzbe került, utána egy darabig nem is engedhettük meg magunknak, hogy rendesen étkezzünk.

A Google csaknem minden egyes keresése után pénzt kap, főleg hirdetésből. Az emberek fizetnek a hirdetésekért. Szerencsések vagyunk, hogy úgy határoztunk, relevánssá tesszük a reklámokat, ahelyett, hogy a flash bannereket választottuk volna. Ez segít bennünket hozzá, hogy a legjobb keresőrendszer legyünk. Ezenkívül más társaságoktól is kapunk pénzt, így az AOL-tól, akik a rendszerünket használják.

A Google egy nagyon nagy számot jelent. Az a szám, amiben egy egyest száz nulla követ. Egy nevet akartunk találni. Nem voltunk benne biztosak, hogyan kell írni, úgyhogy végül rosszul írtuk. A matematikai kifejezést úgy betűzik g-o-o-g-o-l. Vagyis így kéne írni a Google-t. De ezt szerencsére a legtöbb ember nem tudja.

Hatalmas erő van a tudományban és a technikában. Én azt hiszem, a legtöbb ember nem ismeri ezt fel. Annyi minden lehetséges az új technológiákkal. Mi csak egyetlen példa vagyunk. Két őrült kölyök ekkora hatást tett a világra az internet ereje, a disztibúció ereje, hardverek és szoftverek által. De annyi minden van még. Annyi lehetőség van, ahol az ember nagy hatással lehet a világra tudománnyal és technikával.

Van egy kifejezés, amit az egyetemen tanultam: “a lehetetlen egészséges semmibevétele”. Igazán jó kifejezés. Meg kell próbálkozni olyan dolgokkal, amikkel mások sohasem próbálkoznának meg.

A Google története akkor kezdődött, amikor Sergey és én informatikus PhD hallgatók voltunk a Stanfordon, és még nem tudtuk pontosan, mit is akarunk kezdeni magunkkal. Nekem az az őrült ötletem támadt, hogy letöltöm az egész netet a gépemre. Azt mondtam a témavezetőmnek, hogy mindössze egy hétig fog tartani. Durván egy év múlva már meg volt egy része.