Nem tudhatja senki sem, csak mi ketten azt,
Hogy te voltál ott énvelem, hol halál maraszt.
S te mentettél meg. És hogy? Egyszerű titok:
Várni tudtál rám, ahogy senki sem tudott.
Ilyen nem voltál még soha,
mint ott, abban a búcsúpercben.
Szeretlek… peron, éjszaka,
bánattól hideg kéz kezemben…