Az életünk értelmetlen, de ez is nyilván csak látszat, ugyanis az élet és az értelem között nincs összefüggés. Hacsak – mi magunk nem. Vagyis olyan közvetítők vagyunk, akik az életet az értelemmel összekapcsoljuk, s bár gyakorlatilag mindkét területen, az életén is, az értelemén is csődöt mondunk, ez önmagában mit sem jelent a szokatlan dimenzióhoz képest, amit minden egyes emberi élet megteremt.
Kertész Imre
1929. november 9 - 2016. március 31.
Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, műfordító
Megélni az életet, azt, ami jutott, s úgy megélni, hogy a teljes jusson, ez az életfeladat, bárhol is éljünk.
A Holocaustot túlélt erkölcsiség tragikus tudása, ha megőrződik, talán megtermékenyítheti még a válsággal küszködő európai tudatot, amiként a barbársággal szembenéző, a perzsa háborút vívó görög géniusz megteremtette az örök mintául szolgáló antik tragédiát.
Az ember hol lámpát gyújtott, hogy lásson valamit, hol meg sietve eloltotta, nehogy megijedjen attól, amit látnia kell.
Ha sors van, akkor nem lehetséges a szabadság; (…) ha viszont szabadság van, akkor nincs sors, (…) akkor mi magunk vagyunk a sors.
Mások ezeket keresték még

