Minden vagyok, attól függően, épp mit csinálok. Most épp teaivó, de színész, könyvkiadó, vagy vállalkozó, rendező, ember, férfi, gyerek, hülye, bölcs, stb. De ezek szerepek. Lássuk ezeket meg! Ezek mind nem azok, amik mi igazából vagyunk, csak szerepek! És ha a szerepekkel azonosítom magam, az egy egyenes út a majdani fajdalomhoz, mert azok egyszer megszakadnak, és változnak.

Az a lényeg, hogy azt csináld, amit érzel. És csak bízni kell. Majd jön, majd lesz, ahogy akarja az élet.

Világi értelemben a pénz egy mutatója annak, hogy mennyire becsülünk meg valamit.

Nem az a siker, ha tízen odajönnek autogramot kérni, se az, ha százzal több “barátom” van. Az igazi a belső siker. Ami igazán fontos, az az, hogy magamnak bizonyítsak, de valójában az csak egy pillanatig tartó érzés, amikor elégedett lehetek. Utána újabb elégedetlenségi hullám jön, újra teljesítenem kell, ez a folyamat hajt mindig előre.