Ha egyszer rájöttetek, hogy aznap elfelejtettetek jót tenni, a következő napon kettőt kell tennetek. Ne feledjétek: cserkészfogadalmatokban becsületetekre fogadtátok, hogy így tesztek. Ne higgyétek azonban, hogy a cserkésznek csak egy jótettet kell tennie egy nap. Egyet kell, de ha ötvenet tud, annál jobb. A jótett nagyon kis dolog is lehet. Jótett, ha akár csak egy forintot tesztek egy perselybe, vagy segítetek egy néninek átmenni az úttesten, vagy helyet adtok valakinek az ülésen, vagy vizet adtok egy szomjas lónak, vagy fölvesztek egy kis banánhéjat az utcán. De egyet mindennap kell tennetek, és az is csak akkor számít, ha semmit sem fogadtok el viszonzásképpen.
Ha megfigyelitek az emberek viselkedését vagy ruházatát, és mindent összevesztek, néha rájöhettek, hogy rosszban sántikálnak. Vagy meg tudjátok állapítani, hogy bajban vannak, és segítségre, vigaszra szorulnak– és akkor meg tudjátok tenni, ami a cserkész egyik legfőbb kötelessége: a tőletek telhető minden úton-módon segíteni azokon, akik bajban vannak.
Az állatok utáni vadászatban a becserkészésük az izgalmas, nem a megölésük. Nincs cserkész, aki szándékosan azért ölne meg állatot, mert ölni van kedve; csak akkor öli meg, ha élelemre van szüksége – hacsak az állat nem veszélyes. Ha sokat figyelitek az állatokat a szabadban, sokkal jobban megkedvelitek őket, semhogy le akarnátok őket lőni.
