A mi életünk is állandó változás alatt áll. Állandó és rejtélyes változások alatt. A sziklák és a hegységek pontos és ismert törvények szerint mozognak, ami viszont a mi életünket illeti, az egy hatalmas káosz.
Hazudni és uralni a világot, egyazon érem két oldala.
Anya vidám volt, színes és feltűnő. (…) Ilyen volt, és azt gondoltam, örökre ilyen is marad. Nem tudtam, hogy a nevünket nem kőbe vésték, hanem csupán krétával egy táblára írták. Időnként valaki fogta a szivacsot, és letörölt egy nevet. Vajon szándékosan tette? Vagy véletlenül? Valóban azt a nevet akarta letörölni?
Hogy hibázunk, az természetes. Ha azonban anélkül halunk meg, hogy értelmet adnánk ezeknek az elrontott dolgoknak és megpróbálnánk felfogni, értékelni őket, akkor maga az élet tényleg teljesen hiábavalóvá válik.