Ha elsétálsz most innen,
Tudom, hogy veled együtt minden
Varázslat porrá lesz, és végül
Munkába menet
Eltapos a tömeg.
Kiteszem a szívemet a szemétbe,
Egy ideje már nem nézek a szemébe,
Annak, aki vicsorog tükörbe`,
Így könnyebben hagyom benne a vödörbe`.
Azt mondtad, sose szabad félnem,
Nincs miért, úgyis utolérnek.
Rohadt eső. Unott arccal
Valahová lépdelek,
Esernyőmet elé-húzom,
Ne lássák az emberek.