Az első Forma–1-es évemben csak huszonkét éves voltam. Még gyerek voltam, tapasztalatlan. Gyors, de akkoriban nem éreztem valami jól magam a bőrömben. Még csak próbáltam felfedezni a személyiségemet, hogy kivé akarok válni. Ma sokkal boldogabb vagyok, mint akkoriban, és tudom, ki vagyok. Ismerem a céljaimat, a pályán kívülieket is, és elmondhatom, hogy sok mindent jól csináltam. Élvezem, amit csinálhatok. És mindannyiunknak tanulnunk kell, sosem mondhatjuk azt, hogy soha.