Alaposan elferdült már az értékítélet,
Hiába nézed, mégis tévesen ítéled meg,
Mi a jó, mi a rossz, mi szép vagy csúnya.
Vagy csak direkt torzítasz a hazugságok mögé bújva?
De durva! Te még magadat is becsapod,
Mert megszoktad, hogy a boldogságot csomagolva kapod.
Sub Bass Monster
Egy gályában ülünk, amit rengetegen hajtunk,
De nem igazán egy irányba, így minden hiába,
Csak egy helyben tipródunk a megoldásra várva.
Az első iszonyú fontos lépés az, hogy megtanulunk állni,
állva várni, és így közbejöhet bármi, meg tudsz majd állni.
És ennek tényleg hasznát veszed,
amikor majd a dolgaidat egymás után teszed.
Csak elmúlás, és kész, a dalnak vége szakad,
De annak rosszabb, aki megy, vagy annak, aki marad?
Mert elmenni látnak, így övék a bánat,
Értetlenül állnak, az emlékek fájnak,
Csak vágynak utánad, mindenük a gyász,
Közben azt se tudják, valójában merre jársz.
Később jónak öltözve az idő lép közbe,
Hogy a bánatot az elmúló napokhoz kötözze,
S ha a feledés gyomja a sírodra nő,
Nem utal rád más, csak egy megkopott kő.
Menj, menj bizony, menj tovább,
Bármit is súgnak az ostobák,
Lehet, a körülmények sokszor mostohák,
De te csak menj, ne állj meg, menj tovább!
Ballagási idézetek, Dalszöveg idézetek, Motiváló idézetek ballagásra