Nem érdekel…aki ott lesz, azt le kell játszanom…nem érdekel a neve. Tök mindegy, hogy mi a neve… Én eddig tiszteltem őket, úgy ahogy mondtam. Istenként tiszteltük ezeket a játékosokat, a Milan játékosait, az Ajax játékosait. Egyszerűen hihetetlen, hogy ellenük játszunk, de ugyanakkor ha mi felmegyünk a pályára, ezzel már nem igazán foglalkozunk…tehát engem abszolút nem érdekel a neve.

Nincs most más megoldás! Ha törik, ha szakad, ha kúszni-mászni kell mindenkinek, vagy vér kell, folyjon, akkor vérnek kell folynia, és otthon nyerni kell!

Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű!