A sebei beforrtak. Új nap kelt fel a lelkében.
Alkyoni Papadaki
görög írónő
A madarak talán hasonlítanak az álmokra. Mennek. Elmennek messze, a tenger felé (…), majd visszatérnek. A nap lenyugszik, és minden reggel újra ébred. És az a kövér és szőrös hernyó a káposztaleveleken, arra vár, hogy szárnya nőjön, és pillangó lehessen.
Mazochista vagyok. Továbbra is lesznek álmaim. Álmodozni fogok, amíg csak élek.