E világból kinek-kinek annyi jut, amennyit elvesz magának, különösképpen pedig a nőknek, kiknek jobban ki kell használniok idejöket, míg alkalmuk vagyon reá, mint a férfiaknak, mivel láthatod, hogy ha megvénülünk, sem férjünknek, sem másnak nem fűlik foga hozzánk, sőt kizavarnak a konyhára, hogy a macskával társalkodjunk, és számon tartsuk a lábasokat meg a tálakat; s ami még rosszabb, csúfondáros dalokat szerkesztenek rólunk, kornyikálván: „Fiatalnak minden jót, vénasszonynak koporsót.”