Kétségtelen, hogy az egoizmus is arra ösztönöz, hogy adjunk. Az önző ember azonban csak kényszerből cselekszi ezt. Olyan ez, mint az éretlen gyümölcs szüretelése: le kell szedni a fáról, miközben le-letörnek a gallyak. Ha az ember szeret, az adás örömet okoz neki; ahhoz a fához hasonlít, mely lehullatja érett termését.