A jó embereknek szép haláluk van.
Wass Albert idézetek halál
Nem akkor halnak meg az emberek, amikor véletlenül történik velök valami. Hanem akkor történik ez vagy az, amikor meg kell haljanak.
Az ember kiméri: négy lépés hosszában, két lépés széltiben. Ennyi egy ember. Mindegy, hogy ki az, miféle ember. Öreg, fiatal. Kedves vagy gonosz. Mindegy az. Négy lépés hosszában, kettő széltiben. Ennyi marad az emberből, ha meghalt.
Gondoltál már arra, milyen lenne, ha a nap egyszer csak megállana az égen?
Megállana, és nem mozdulna többet. Minden megállana: a patak, a szél, a fű
növése, az ember lába, minden. A madár a levegőben. A hal a vízben. Amit az
ember gondol, és minden. Milyen lenne? Úgy elgondolkoztam ezen néha:
semmivel sem lenne több, mint amikor egy ember meghal. Valaki. Nem is egy
ember, csak úgy: egy ember. Valaki. Aki hozzád tartozik. Aki minden. Aki a
mindennél is több. Én azt hiszem, ez olyan egy kicsit, mint amikor a világnak vége
van.
Kétféle halál van. Az egyik, amelyik bezárja a kaput maga után. A másik, amelyik nyitva hagyja.
A halálról beszélni nehéz – Wass Albert azonban képes volt úgy szólni róla, hogy abban egyszerre volt jelen mélység, fájdalom és megbékélés.
Ebben a gyűjteményben olyan idézeteket találsz a halálról, amelyek segítenek megérteni az elmúlás természetét, és erőt adnak az elengedéshez.
Ezek a gondolatok nem csak a veszteségek feldolgozásában lehetnek támaszaink, hanem abban is, hogy más szemmel nézzünk az élet értékére és mulandóságára.