Ajkamra a búcsú kínzó rovást vésett
Ártó szavak ömlenek poharamból
Eltölt az éj leple alatt odújában síró csalogány hangja
Rontó könnyeimből tespiht fűz az éjjeli szél
Ereimben megfagy a vér
A szerelem ősi fényét elnyelik majd
a sárkány-tépte éjszakák
Ma este kiiszom a búcsú keserű poharát
A kígyók szájából kúszó lányok kezéből