Fekete István

Egyelőre tanácstalanul ide-oda lengek a múlt és a jövő között, és lassan már úgy érzem, nem tartozom már sem ide, se oda, hanem tétova gondolataim harmadosztályú várótermében ülök, és várok valami bizonytalan vonatra, ami jön ugyan, ezt lehet hinni, csak azt nem tudom, mikor érkezik meg.