Én úgy hiszem, az élet egyirányú utca. Haladunk előre, és közben minden eltűnik mögöttünk, így csak egy irányba mehetünk: előre. És valahol messze van egy város, de lángokban áll, és forrong. És ahogy már mondtam, nincs visszaút, ha már elindultunk ebbe az irányba. Csak előre mehetünk. Tehát, két választás van… Egy: megijedsz, feladod, és akkor elégsz. És a második: Azt mondod, „bass*a meg! Bas*d meg! Nem félek!” És átszáguldasz! És amikor kijössz a másik oldalán, garántálom, hogy erősebb leszel, mint valaha hitted volna. De ebből a szarból csak akkor lesz valami, ha ez a csapat nem akar semmi mást, minthogy így, együtt legyünk egy nagy család tagjai. Ha megtesszük, esküszöm, hogy el fogjuk oltani a tüzet most és mindenkorra.
– Dwight Manfredi
