Emlékszem, egy gyakorlónap után álltam a pultnál és egyik pillanatról a másikra azt éreztem, hogy valaki a bordáim alá üt. Pont olyan helyen ért az ütés, hogy a levegő is megállt bennem, nagyon fájt. Elöntött a düh egy pillanat alatt, arra gondoltam, hogy megfordulok és lenyomok egyet bárki is álljon velem szemben. Nagyon dühös voltam. Aztán megfordultam és egy másodperc alatt átértékeltem a dolgot. Muhammad Ali állt előttem, aki csak ennyit mondott: „Szevasz kölyök!” – idős volt már, de baromira fájt így is.